Ezer bocsánat, amiért nem sörről értekezem, de ott van még 18 dobozni Karpackije a konyhámban és addig nem nagyon fogok ismerkedni a sörmárkákkal. :) Lehet, hogy a végén bemutatom ezt az ócsósört, te jó ég, mennyit rendeltünk anno belőle a szegedi Róma Presszóban.
Az Elixis nagyon komoly promót kapott, eddig mégsem találkoztam vele, most mégis rábukkantam a Penny-ben és nem áltam meg. Ízében valóban különleges, sokkal ügyesebb, mint Kofola, amit Teszkóban elég sokat láttam. Kellemesen fűszeres, a szekfűszeget érezni rajta enyhén cukros mellékízzel, amit a sztívialevél okoz. Ha az ember szereti a gyógynövényes ízeket (persze nem olyan vadul, mint a finnek), akkor érdemes megkóstolni, de jó kérdés, hogy kiknek szól ez az ital. A nagy átlag nem fog literjéért 200 forintot fizetni, a kisember számára teljesen elérhetetlen, így aligha lehet belőle nemzeti ital.
Sajnos kólametál nincs, azt nem tudok ajánlani, de itt egy örök klasszikus. :D